Bár sokan azt hiszik, hogy a bonsai egy miniatűr fa vagy egy növényfaj, ez nem igaz. A mai köznyelvben sajnos ezekre az apró növényekre használjuk, és az eredeti japán hagyományról sokan nem tudnak. Ugyanis a bonsai nem a mérettől, hanem a gondozási módtól lesz bonsai. 

Ezt az információt én is annak köszönhetem, hogy próbanyelvvizsgán erről kaptunk szöveget, bár akkor még nem érdekelt annyira - és pár napja nem is emlékeztem rá pontosan -, annyit megjegyeztem, hogy a bonsai nem a méretről szól.

Kezdjünk maga a szó jelentésével: "tálcában/lapos edényben, tálkában nevelt növény/fa". A "bon" jelenthet edényt vagy tálcát, míg a sai növény. Ám nem mindent kis tálkába ültetett fa bonsai, a növénynek viselnie kell valamelyik tradicionális stílus jegyeit - amire egyébként nagy az esély, hiszen az évszázadok alatt rengeteg stílus alakult ki.

Egy másik tévhit szerint a bonsai szobanövény. Ez sem teljesen igaz, a növény igényeitől függően lehet kint is tartani. Ez attól függ, hogy milyen fajból lett nevelve növényünk. A leggyakoribb bonsai fajok: japán selyemfenyő, japán fenyő, kínai boróka, japánciprus, ujjas juhar, háromerű juhar, kínai szil, japán gyertyán szil, díszcseresznyék. Európában honos fafajták közül a tölgyfélékből, bükkből, gyertyánból, mezei juharból lehet - például.

Ápolásuk sok munkát igényel, gyakorlott kertészeknek ajánlott. Fontos, hogy földjük ne száradjon ki, nyáron akár naponta kell öntözni vagy permetezni, és inkább este, mert akkor nem párolog annyira, így növényünk több vizet tud felvenni. A rügyeket nem érheti víz, mert visszafejlődhet, elsorvadhat. A fiatal növényeket évente, az idősebbeket 2-3 évente kell átültetni. A bonsai föld három fő összetevője: tőzeg, homok és agyag. A homok és agyag a vízáteresztő képességet és a kötöttséget befolyásolja, míg a tőzeg a talaj pH értékét, minél több a tőzeg, annál savanyúbb.

Érdekesség: a Kyoukai no Kanata című animében is szerepeltek ezek a növénykék. ^^